Mennyire veszélyes a Hezbollah?
Izrael katonai fölénye lehengerlő, de a Hezbollah is súlyos problémákat tudna okozni a zsidó állam számára.
A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük Izrael libanoni hadműveletéről.
Nyitókép: Izraeli harci járművek a libanoni határ közelében/Amir Levy/Getty Images
Az izraeli hadsereg hétfő este átlépte a libanoni határt és szárazföldi hadműveletbe kezdett a Hezbollah ellen. Az akcióra azután kerül sor, hogy a síita terrorszervezet az elmúlt egy évben több mint nyolcezer rakétát lőtt Izraelre, azt állítva, hogy ezzel a Hamász gázai harcát támogatja.
Az elmúlt hetekben az IDF likvidálta a Hezbollah szinte teljes vezetését, köztük a szervezet fejét Haszan Naszr Alláht. Mindezek mellett több száz terrorista válhatott harcképtelenné egy szeptemberi incidensben, amely során több ezer Hezbollah tag csipogója és kézi vezérlője robbant fel. Ugyan a zsidó állam nem vállalt felelősséget az elképesztő akcióért, de nincs sok kétség afelől, ki állt a robbanások mögött.
Az elmúlt héten Izrael növelte a bejrúti légicsapások intenzitását, és felszólította libanoni lakosokat, hogy távozzanak a Hezbollah állasainak közeléből. Ezt követően indult meg hétfőn a szárazföldi invázió, amelyet az IDF „korlátozottnak” nevezett – amire hétfő este Irán Izraelt érő rakétacsapásokkal válaszolt.
Izrael indítékairól és céljairól Robert C. Castelt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját és az NKE kutatóját kérdeztük. A szakértő először is tisztázta mit jelent, hogy Izrael „korlátozott” hadműveletet hajt végre Libanonban.
„Izraelnek nem az a célja, hogy elfoglalja egész Libanont.
A közvetlen cél az, hogy azok a polgárok, akiknek evakuálniuk kellett az otthonaikat a libanoni határ mentén, visszatérhessenek a házaikba, hogy ne fenyegesse őket a Hezbollah. Mi ez a fenyegetés tulajdonképpen? A legnagyobb fenyegetés az egy olyan betörés, mint amit a Hamász hajtott végre október 7-én. A másik fenyegetés pedig a páncéltörő rakétáknak a tüze, ami pontos célpontokat tud eltalálni. Nagyon sok ház megsérült ezekben az északi településekben, ezek miatt a páncéltörő rakéták miatt” – fejtette ki Castel.
Hozzátette: a cél tulajdonképpen az, hogy annyira hátra tolja a Hezbollah állásait az IDF, hogy a páncéltörő rakéták ne érjék el Észak-Izraelt. A szárazföldi akció nehézségeivel kapcsolatban elmondta: Libanon déli részén is vannak ugyan föld alatti alagutak, de az izraeli feltételezések szerint a régió geológiája miatt ezek közel sem olyan hosszúak, mint Gázában.
Ezt is ajánljuk a témában
Izrael katonai fölénye lehengerlő, de a Hezbollah is súlyos problémákat tudna okozni a zsidó állam számára.
Az elmúlt hetekben Izrael szinte sokkoló precizitással fejezte le a Hezbollah terrorszervezetet. A gázai hadművelet során úgy tűnt, az IDF-et gyakran érték váratlan helyzetek: október 7. is sokk volt, de meglepetést jelentett a „gázai metró” nagysága is. A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek az az oka, hogy az IDF sokkal jobban felkészült a Hezbollah ellen, mert nagyobb fenyegetésnek tartotta.
„Izraelben Gázára soha nem tekintettünk egzisztenciális fenyegetésként. Libanont viszont annak tartottuk. A második libanoni háború óta, ami Izraelben nem számított kirobbanó sikernek – amivel vitatkoznék –, olyan szintű fenyegetésként érzékeltük a Hezbollah-t, hogy hatalmas erőforrásokat fektetett bele az ország, és látjuk ennek az eredményét. Ugyanolyan ez, mint amikor van valakinek két vizsgája.
Az a vizsga, amire készülsz, ott brillírozni fogsz. Az a vizsga, amire nem készülsz, ott kevésbé fogsz brillírozni. És ez ilyen egyszerű dolog”
– fejtette ki Castel.
A szakértő szerint Izraelnek két célja van Libanonnal kapcsolatban: katonai siker és politikai siker. Az első nagyban függ az Izraeli Védelmi Erők teljesítményétől, míg a második a libanoniakon is múlik. „Ha sikerül elérni Libanonban azt, amit Gázában elértünk, és sikerül a Hezbollah-t visszagörgetni néhány évtizeddel, és egy terrorhadsereg helyett egy gerillaszervezetté vagy esetleg terrorszervezetté redukálni a képességeit, az egy katonai siker lenne.” Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ne jelentenének fenyegetést, azonban ez már nem reguláris katonai fenyegetés.
„Libanont ma gyakorlatilag túszként tartja fogva a Hezbollah.
Ez kicsit olyan, mint amikor bemegy egy bankba a bankrabló, és csak ő az egyetlen, akinek van fegyvere, és sakkban tart ott mindenkit. Ha a Hezbollah kezéből el lehetne venni ezt a fegyvert, akkor helyre lehetne állítani Libanont. Megnyílna az út arra, hogy a libanoni állam visszakapja az erőszak alkalmazásának a monopóliumát, és újra fölépítsék a libanoni államot, aminek a belsejében nincs egy másik állam, amely még egy idegen hadsereg felett is parancsol” – mondta Castel.
Azonban a szakértő szerint Libanon helyreállítása nagyban múlik a libanoni társadalmon és a nemzetközi szereplőkön is.
A gázai hadművelettel kapcsolatosan a szakértő elmondta:
„katonailag a Hamász elvesztette ezt a háborút. Ahhoz, hogy ezt politikailag is elismerjék, az kell, hogy azt lássák, nincsen semmilyen remény.”
Mint elmondta: Színvárnak, a Hamász gázai vezetőjének a terve október 7-e óta az volt, hogy ki fog törni egy szélesebb közel-keleti háború, és nekik csak addig kell kitartaniuk, ameddig ez a háború kitör, és akkor ez tehermentesíti őket és leveszi a vállukról az izraeli nyomás jelentős részét.
„Ha azt látják, hogy a Hezbollah bedobja a törölközőt vagy teljesen vesztésre áll, akkor valószínűleg ők is politikailag irányt fognak váltani. S láthattuk, hogy a Hamász politikai vezetőinek külföldön sincs immunitásuk.”
A szakértő megjegyezte: Izrael tisztában van azzal, hogy kevés ideje van cselekedni. Az amerikai választásig felszabadul az amerikai nyomás alól, mert Bidenék félnek a szavazóktól.
„Van egy szűk időablak november 5-éig, és november 5-én ez az időablak be fog zárulni.
Abban a pillanatban, amikor az amerikai Demokrata Pártnak nem kell már tartania a különböző szavazóktól, az evangéliumi keresztényektől és a zsidó szavazóktól, akkor meg fogjuk tapasztalni a hangnem bekeményedését. Tehát szerintem november 6-án Biden úr már másképp fog beszélni, és drámai változást fogunk látni az amerikai hozzáállásban.”
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor politikai igazgatója teljesen észszerű álláspontot képviselt, az orosz-ukrán konfliktus egyik rétege ugyanis a proxyháború – értékelt lapunknak a biztonságpolitikai szakértő.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Irán megduplázta hadgyakorlatait, hogy erőt demonstráljon a növekvő nemzetközi nyomással és regionális fenyegetésekkel szemben.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját.
Az izraeli Moszad egyik legösszetettebb titkos művelete, amelyet több mint tíz éven át terveztek, 2024 szeptemberében lépett működésbe.